kötőfék
kötőfék főnév
A ló fejét a kantárhoz hasonlóan átfogó, kötélből v. szíjból készült szerszám; a nyergetlen, felszerszámozatlan lovat az ebből kiágazó kötélnél fogva vezetik v. kötik meg. A lovat kötőfékkel jártatják. [A lovak kapálództak, nyerítettek, a bőrük reszketett, s kötőfékeiket iparkodtak elszaggatni. (Jókai Mór) A pusztai ember, aki … kötőféken vitte a lovat maga mellett, leoldotta a karikást, … nagyot csördített hármat. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): kötőféklánc; kötőfékszár.
kötőfékes.
