lefejlik
lefejlik tárgyatlan ige (választékos)
1. (ritka) <Odavarrott ruharész> a varrás felbomlása következtében leválik. A szalag lefejlett a ruháról.
2. (választékos) <Ölelő kar> szorítását abbahagyva, szétbontakozva lassan leválik vkiről, vmiről. Karjai lefejlettek a leány nyakáról. || a. (ritka) Vki lefejlik vhonnan: vkinek a karja lefejlik vhonnan. No, eleresszem a kutyákat? – Erre a szóra … a kisasszony … rögtön lefejlett a lovag nyakából. (Jókai Mór)
lefejlés; lefejlett; lefejlő.
