lelkiismeretes
lelkiismeretes [e-e-e-ë v. ë-e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Feladatát, kötelességét teljes erkölcsi felelősségérzettel, komolysággal, minden részletre kiterjedő gonddal teljesítő <személy>; olyan, akiben van lelkiismeret; megbízható, becsületes, alapos. Lelkiismeretes ember, munkás, orvos, szerelő, tanár, tisztviselő. Jenő … komoly érzésű, lelkiismeretes ember. (Kaffka Margit)
2. Ilyen személyre valló, jellemző, tőle végzett <tevékenység>. Lelkiismeretes alaposság, pénzkezelés, vizsgálat. Munkáját lelkiismeretesen végzi.
3. (régies, irodalmi nyelvben) Lelkiismereti, lelkiismeretbeli. Lelkiismeretes kötelességök rovatába soroztaték … a táblabíró úr … dohánykazalját … fogyasztani. (Jókai Mór) Lelkiismeretes dolgot csinált a legcsekélyebb munkából is. (Tolnai Lajos)
