lelkiismeretesség
lelkiismeretesség főnév -et, -e [ë, e], (tájszó) lelkiösmeretesség (csak egyes számban)
A lelkiismeretes (1) melléknévvel kifejezett (jellembeli, erkölcsi) tulajdonság; becsületesség, alaposság, megbízhatóság. Munkájából hiányzik a lelkiismeretesség. Tanulni lehet tőle lelkiismeretességet. Nagy lelkiismeretességgel fogott feladatához, munkájához. Szerzőnk e részt is dicsérendő lelkiösmeretességet tanúsít. (Arany János) || a. Vkinek, vminek lelkiismeretes (1–2) volta, természete. Munkájának lelkiismeretessége. Lelkiismeretességéhez nem fér kétség. [Arany János] lelkiismeretessége a tényekhez és adatokhoz ragaszkodik. (Babits Mihály)
