letargia
letargia [ë v. e] főnév ..iát, ..iája (csak egyes számban)
1. (választékos) <Egyénben v. közösségben> olyan lelkiállapot, amelyet nagymértékű csüggedt fásultság, közöny, levertség s az érdeklődés teljes hiánya jellemez. A szabadságharc leverése után a nemzeten letargia vett erőt. Felesége halála miatt letargiába esett. Nem lehet felrázni letargiájából. Holub hallgatott …, ernyedten s csüggedten, s letargiában nézett s csak nézett maga elé. (Móricz Zsigmond)
2. (orvostudomány) Mély álomhoz hasonló s az életműködés nagymértékű csökkenése miatt rendsz. halállal végződő testi állapot. A beteg letargiába esett.
letargiás.
