meggyőződés
meggyőződés [g-gy] főnév -t (-ek), -e [ë, e]
1. A meggyőződik igével kifejezett cselekvés, folyamat; az a tény, hogy vki meggyőződik vmiről; bizonyosság szerzése. Vkinek a bűnösségéről, vminek a helyességéről, valódiságáról való meggyőződés. Elhelyezem, hol kihallgathat bennünket, … és saját hallomása után meggyőződést szerezhet magának. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) || a. Ennek eredménye: az így, tapasztalatok útján, tények vizsgálata alapján kialakult nézet, bizonyosság vmiről, vminek a mibenlétéről. Az eset azt a meggyőződést keltette, támasztotta benne, hogy … Legjobb meggyőződése szerint járt el. Az a meggyőződés vezette, hogy közbelépésével enyhíti a helyzetet. Abban a szilárd meggyőződésben élt, hogy semmi baj nem érheti. Lelke mélyén azt a meggyőződést táplálja, hogy az emberek minden időben egyformák voltak. (Ambrus Zoltán) Mariskában gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a céljától sohasem volt még olyan távol, mint most. (Herczeg Ferenc)
2. Vmely szilárd, megalapozott nézet, eszme, hit, világszemlélet s az ebből eredő magatartás. Erkölcsi, kommunista, politikai, szocialista, tudományos meggyőződés; vallási v. vallásos meggyőződés; mély, szilárd meggyőződés hatja át; szent meggyőződése, hogy … kitart a meggyőződése mellett; meggyőződésből cselekszik; egy tapodtat sem enged a meggyőződéséből; mereven ragaszkodik meggyőződéséhez; elhallgatja, fenntartja a meggyőződését. Egy meggyőződésem van: hogy a magyart nem lehet csak úgy spongyával letörölni a föld színéről. (Arany János) Éles ellentét fejlődött a hagyomány és a gondolkodás világa, a régi hit s az új meggyőződés közt. (Péterfy Jenő) A lelkipásztor meggyőződésének kérdése, hogy Jézus testi vagy spirituális feltámadását hirdeti. (Ady Endre)
3. (választékos) (Jobb) meggyőződése ellenére: más véleménye, vélekedése ellenére. Az ebédnél szüleim kérésére, könyörgésére, jobb meggyőződésem ellenére kanalazni kezdtem a „tápláló és egészséges” lencsefőzeléket. (Kosztolányi Dezső)
meggyőződési.
