megnyergel
megnyergel tárgyas ige
1. Megnyergel vmit: vmely teherhordásra alkalmas állatnak a hátára a nyerget ráerősíti; felnyergel. Megnyergeli a lovat, az öszvért; megnyergeli a → pegazust; megnyergeli a tevét. Gyulainé kisebb fia Kimene az istállóba, Megnyergelé selyem [= selymes szőrű] lovát. (népköltés)
2. (átvitt értelemben) <Mesebeli személy> hátaslónak használ fel vmit. A boszorkány megnyergelte a seprűnyelet. A királyfi megnyergelte a felhőt. Tündér Armida… megnyergeli a szeleket. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, bizalmas, gyak. rosszalló) Magának alávetve vkit, vmit, érdekei szolgálatába állítja. Megnyergeli az egyesületet, a közvéleményt. Hiszékeny apa és nemes testvér, kinek Lelkéhez úgy nem fér mást bántani, Hogy ilyesről még csak sejtelme sincs! S így dőre jámborságát cseleim Könnyen megnyergelik. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Rövid idő alatt alaposan megnyergelte a különben rakoncátlan vármegyét. (Mikszáth Kálmán)
megnyergelés; megnyergelhető; megnyergelő; megnyergelt; megnyergeltet.
