megnyerő
megnyerő [ë-e] melléknév -en [e] v. -n; -bb (csak a 2. jelentésben)
1. Általában olyan, aki, ami megnyer (1–4) vkit, vmit. A csatát megnyerő hadvezér; a közvéleményt megnyerő program; a játszmát megnyerő játékos.
2. (átvitt értelemben, választékos) Rokonszenvet, tetszést, bizalmat keltő; vonzó. Megnyerő külső, modor, viselkedés. Megnyerő, közvetlen stílusával sok olvasót szerzett könyvének. Az egész megyének elfogadott vendége volt megnyerő társalgása miatt. (Vas Gereben) Valahányszor tükörbe néztem…, úgy tetszett nekem, hogy a tükörben tisztelt ifjú férfiú arca határozottan megnyerő, szeretetre méltó. (Gárdonyi Géza)
