megsimogat
megsimogat tárgyas ige
1. Megsimogat vmit, vkit: <gyengédség jeléül> ujjait, tenyerét, könnyed érintéssel többször végighúzza vmin, ill. vkinek az arcán, haján stb. Megsimogatja édesanyja arcát, kisfia haját, kedvese kezét; megsimogatja a kutyát. Megsimogatta a gyereket. Az édesapám… így szokta húsvét előtt azt a kis bárányt megsimogatni, amelyikről tudta, hogy nem lesz belőle birka… (Móra Ferenc) És odamegy halk lassan a gyerekhez S megsimogatja lágyan a haját. (Juhász Gyula) Az asszony a lábánál heverő kutyát simogatta meg. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben, választékos) Megsimogat vkit vmivel: szóval, tekintettel kifejezi a vki iránt érzett szeretetét, ragaszkodását. Megsimogat vkit a pillantásával, a szavával, a szemével, a tekintetével.
3. (ritka, tréfás) Megver vkit. Vigyázz, még meg talállak simogatni!
4. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Megsimogatja a (lapos) guta: kisebb mértékű szélütés éri.
megsimogatás; megsimogatható; megsimogató; megsimogatott.
