megszorult
megszorult melléknév (-an)
1. Olyan, aki, ami megszorult (1–3). Megszorult levegő; megszorult fűrész. A sziklák közt megszorult nap melege elfojtja a levegőt. (Jókai Mór)
2. Olyan <élőlény v. ilyenek csoportja>, amelyet mindenfelől bekerítettek, amely kelepcébe jutott. A folyó és a hegység között megszorult csapat; a körvadászaton megszorult vadak.
3. Olyan <gabona(szem)>, amely közvetlenül az érés előtt a hirtelen jött hőségben összeszáradt. Megszorult árpa, búza, kukorica.
4. (átvitt értelemben) Vmely tekintetben, kül. pénz dolgában nehéz v. kényszerhelyzetbe jutott, más segítségére utalt <személy, csoport>. Megszorult embereken segített. Bódi… minden keresete ott van a bőrtáskában. Csak éppen a köpönyeget vette valami megszorult olasztól. (Gárdonyi Géza)
5. (átvitt értelemben, ritka) Az ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcsolatos <helyzet>. Éppen e két hó alatt kelle anyagi viszonyaimnak… megszorúlt állapotba jőni. (Arany János)
megszorultság.
