meglesz
meglesz tárgyatlan ige
I. <Önálló igeként.>
1. Létezni kezd v. fog kezdeni; <élőlény> megszületik, és élni kezd (majd). Tegnap meglett a gyerek. A héten meglesznek a kismacskák. || a. Emberi munka eredményeként elkészül, készen lesz. Meglett a híd. A cipő holnapra meglesz. A dolog mindjárt meglesz. A patvaristának lediktálom a szerződést, ez letisztázza szépen. (Jókai Mór) || b. <Cselekvés> megtörténik azáltal, hogy végrehajtják. Megcsinálom, ha meg kell lenni. Rakd el a holmikat, zárd be a szekrényeket; ha meglett, szólj. [Lúdas Matyi] Háromszor fogadá, hogy megveri Döbrögit, annak, Bárha törik szakad is, csak meg kell lenni akárhogy. (Fazekas Mihály) Ezt a makk alsót beragasztja T. táblabíró úrnak bal csizmájába. – Meglesz, tekintetes uram. (Vas Gereben) Nyergelj fiu, nyergelj! de mindjárt meglégyen! (Arany János) || c. <Állapot, helyzet, eredmény> létezni kezd, valósággá válik; létrejön, bekövetkezik. Meglett az egyezség. A korholásnak meglett a foganatja, az eredménye. Buda és Etel közt igy lett meg a béke … (Arany János) Majd meglesz ennek a böjtje … (Móricz Zsigmond)
2. (régies) Képviselőnek, esetleg vmely más tisztségre megválasztják. Borostyán Eduárd úr … meglett követnek. (Tolnai Lajos) Hatvan többséggel lettem meg képviselővé. (Mikszáth Kálmán)
3. Tulajdonául, osztályrészéül jut a szóban forgó személynek. Ha így dolgozol, meglesz a jutalom. Hercegem, vigyázz! … | Bánk hitvesétől meglesz a kosár. (Katona József) Jóságtok díja meglesz. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
4. <Ismeretlen helyen levő tárgy, dolog> előkerül, megkerül, <pénz> előteremtődik. Végre meglett a kulcs. A téli kabát ára őszre meglett. Rókának a katonákat nevezi, Hogy a hegyekben a szőlőt csenik. – No jó; Honnan lesz e rókácskák bére meg. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
5. (névszói-igei állítmányban) Meglesz vmennyi: vmely nagyságot, mértéket elér. A disznó decemberre meglett százötven kiló. Meglett a tej három liter is.
6. Meglesz vmije: birtokába jut vminek. Na végre meglett a háza, a pénze hozzá.
II. <Csak jelen alakban, a megvan ige, tagadószóval a nincs meg jövőjeként.>
1. Létezni fog; található lesz vhol; elő fog kerülni; le fog folyni, végbe fog menni stb. Vajon meglesz-e még ez a cipő jövőre? Meglesz a gyűrű akkor is, ha nem zárod el. Meglesz a gyűlés még ma. Meddig lesz meg a béke köztük? Meglesz a megélhetése egész életére. Péter csak meglesz …, a fiút, ha tíz éven túl van, bátran az utcára lökheti az ember, mégis megél. (Vas Gereben)
2. Valószínűleg megvan, esetleg megvan. Meglesz a kulcs valahol, nem vesztettem el. Meglesz már nyolcvanéves is az öreg. [A könyv] tán meg se lesz, mert a szomszédban lakik Kocsis Jóska, az mindent meglop. (Móricz Zsigmond)
meglétel.
