megnyer
megnyer tárgyas ige
1. <Szerencsejátékban, sorsolásban vmely összeget v. értéktárgyat> nyereményként megkap. Megnyeri a főnyereményt. Megnyerte a szobabútort. || a. <Pályadíjat, versenydíjat> másokkal szemben megszerez. Megnyerte az első díjat. Még a harmadik díjat sem nyerte meg.
2. <Küzdelmet, versenyt> véglegesen a maga javára dönt el úgy, hogy teljes győzelmet arat benne. Megnyeri a csatát, a mérkőzést, az ütközetet, a versenyt. || a. Megnyer vmit: vmely ügy, per a javára dől el. Megnyeri a pert. Pénzért ezek Úgy megtanítnak szónokolni, hogy Ügyed megnyerve, bár igaz, hamis. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Álmodott örökségről, álmodott régi nagy pörökről, amelyeket megnyert. (Krúdy Gyula) || b. Megnyeri a játszmát v. játékot: a) <játszma, játék vmely fordulójában> legyőzi ellenfelét; b) (átvitt értelemben) <emberek és tényezők ügyes, jól kiszámított mozgatásával> ellenfele, ellenlábasa fölé kerekedve győzedelmeskedik vmely ügyben. Okosság, engedékenység – míg a játékot meg nem nyertük. (Tolnai Lajos)
3. (átvitt értelemben, választékos) Megnyer vkit, vmit: <magatartásával, viselkedésével> vkinek az érzelmeit maga felé fordítja, kedvezőre hangolja. Megnyeri vkinek a bizalmát, a jóindulatát, a rokonszenvét. Nyájasságával, kedvességével mindenkit megnyert. A gyermek megnyerte tetszését. Politikájával megnyerte a tömegeket. Volt egy ezüst óraláncom, azt… átnyújtám neki. Ez egészen megnyerte a tetszését. (Jókai Mór) Jenőhöz kitüntetően nyájas volt; úgy látszott, egészen meg akarja nyerni. (Kaffka Margit) Megjelentem előtted…, hogy… nagybecsű jóakaratodat megnyerjem. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Megnyer vkit vminek v. vmire: <rábeszéléssel, meggyőzéssel> rábír vkit arra, hogy vminek, vkinek a szolgálatába álljon. Megnyerte az eszmének. Megnyerték tervüknek. Sikerült a kitűnő művészt hosszabb vendégszereplésre megnyerni. A városrendezésre a legnagyobb tapasztalattal bíró mérnököket nyerték meg.
4. (átvitt értelemben, választékos) Megnyer vkit v. megnyeri vkinek a szívét: férfi nőt v. nő férfit meghódít (2), érzelmeit, vonzalmát maga felé fordítja, szerelmet ébreszt benne maga iránt. „Kiki a maga párjával”: | Jancsi Pannit nyerje meg, | Zsák a foltját lelje meg. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (átvitt értelemben, választékos) Megnyeri vkinek a kezét: <férfi> nőt feleségül (el)nyer, (meg)kap, elvesz.
megnyerés; megnyeret; megnyerhetetlen; megnyerhető; megnyert.
