menedékhely
menedékhely főnév
1. Olyan hely, ahol vki menedéket talál; menedékül alkalmas, menedéket nyújtó hely. A szülői ház volt az ő szokásos menedékhelye. Az üldözött menedékhelye. [A futónövény] egészen elborította a menedékhelyet, ahol a világ legboldogtalanabb embere egész nap imádkozott. (Kuncz Aladár)
2. (1945 előtt) (Éjjeli) menedékhely: nyomorúságos tömegszállás. Hű, milyen előkelő ez a kávéház… Én inkább lennék egy népkonyhában vagy egy menedékhelyen. (Kosztolányi Dezső)
menedékhelyi.
