nyújtóztat
nyújtóztat [ú v. u] tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
1. (ritka) Többször v. huzamosabb ideig megfeszítve, teljes hosszában kinyújt vmit. Tagjait nyújtóztatja. Daninak kipirult az arcéle… Egyenesebbre ült a deszkán s a guba alatt nyújtóztatva derekát, megropogtatta gerinccsontjait. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka, népies) <Halottat> úgy fektet a ravatalra, hogy tagjait sorban kinyújtogatja; kiterít.
Igekötős igék: elnyújtóztat; kinyújtóztat; végignyújtóztat.
nyújtóztatás; nyújtóztató; nyújtóztatott.
