összetartás
összetartás főnév
Általában az összetart igével kifejezett cselekvés, folyamat, magatartás, állapot, ill. ennek eredménye.
1. Az a cselekvés, hogy vmit, ill. több dolgot össze- v. együtt tartanak. A lábak összetartása. A ménes összetartása sok munkát ad.
2. (átvitt értelemben) Az a tény, hogy több személy összetart; egyetértés, együttérzés; egymás cselekvéseinek, törekvéseinek kölcsönös támogatása. A barátok, a munkásosztály összetartása. Nagy volt közöttük az összetartás. Felismerte az összetartásban rejlő erőt. Ily pillanatokban legszükségesebb az összetartás … (Eötvös József) || a. (ritka) Az a tény, hogy vmely dolog részei szoros kapcsolatban vannak, összetapadnak. Tésztájának sincs meg … az összetartása. (Csengery Antal)
összetartási; összetartású.
