szegődik
szegődik [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
1. <Személy, állat> menet, vándorlás közben, rendsz. ismeretlenül vkihez csatlakozik. Vkihez v. vki mellé szegődik; melléje szegődik. A kutyám is máshoz szegődött. A nevét nem tudom, az úton szegődött hozzánk. A régi üdv, a régi vágyak, Mint láthatatlan útitársak Hozzánk szegődnek. (Reviczky Gyula) Furcsa ízlés…foglyokhoz szegődni, abból táplálkozni, ami a fogoly tányérján marad. (Kuncz Aladár) || a. Vhova szegődik: szemmel tartás, megfigyelés végett utánamegy, nyomon követi, és nem akar elmaradni tőle. Nyomába szegődik, vkinek; → sarkába szegődik vkinek. || b. (átvitt értelemben) <Dolog> vkinek jellegzetességévé válik; vkihez hozzátapad. Páros kínt enyhíthet alázat. De énnekem | pénzt hoz fájdalmas énekem | s hozzám szegődik a gyalázat. (József Attila)
2. (átvitt értelemben is) Vmihez, vkihez szegődik: vmely eszméhez, irányzathoz, mozgalomhoz v. vmely eszmét képviselő, mozgalmat vezető személyhez csatlakozik mint követője. A szocializmushoz, a realizmushoz, a felszabadító mozgalomhoz szegődik; vmilyen érdekek szolglatába szegődik; az erősebbhez szegődik; vkinek, vminek az → uszályába szegődik. Meglehet | Bánkhoz szegődök. (Katona József) Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni. Miért az Életképek-ben?… mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek. (Petőfi Sándor) Rosz hír kering az udvarban felőled, Hogy új tanoknak híveűl szegődtél. (Madách Imre)
3. (népies, régies, 1945 előtt) <Többnyire cselédi munkára értve> szerződéses munkába áll. Vminek szegődik (vhová v. vkihez); béresnek, csikósnak, hajcsárnak, juhásznak, kocsisnak, szakácsnőnek szegődik; új helyre szegődik. A sommások félesztendőre szegődtek. Állami szolgálatba szegődött. || a. (népies, régies) Megállapodik bizonyos munka elvégzésére, szolgáltatására. Jó volna, ha…bizonyosak volnánk arról, hogy akivel szegődünk, bizonyosan eljön. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átszegődik; beszegődik; elszegődik; hozzászegődik; leszegődik.
szegődő; szegődött.
