társzekér
társzekér főnév
Négykerekű, csupán teherszállításra használt, lapos rakfelületű jármű, amelynek nincs kocsiszekrénye; stráfkocsi. Az építési anyagot társzekéren szállítják. A Barosné társzekerei hozták a cifra bársonyos bútorokat. (Mikszáth Kálmán) A finomlelkű hölgy… | szemrehányással nézi a |… társzekeren | elzötyögő kis holttest fölött | cigarettázó, szivtelen kocsist. (Szabó Lőrinc) || a. (katonaság, régies) Hasonlóan nagy rakodó felületű, de magas oldalfalú tábori szekér, amelyen a hadsereg számára szükséges poggyászt és hadiszert szállították. A szembejövő ágyúk, társzekerek mind rendes sorban jöttek. (Jókai Mór) A hadra kelt sereg társzekerei napokon át zakatoltak a körutakon. (Kosztolányi Dezső)
társzekeres.
