trónol
trónol ige -t, -jon
1. Trónon ül. Az emelvényen teljes díszben trónolt a király.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Méltósággal, ünnepélyesen ül vhol. Etel a nagy, világos konyhában trónolt, egy széles nádszéken, köténye korcán kulcskötegekkel, mint a család patrónája. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, gúnyos) Képzelt fölényében pöffeszkedve, magának nagy jelentőséget tulajdonítva ül vhol. Ott trónol az asztalfőn; az első sorban, a szalonban trónol. || b. (átvitt értelemben, gúnyos v. rosszalló) Vki v. vmi felett hatalmat gyakorol, uralkodik. Magasan trónol: felülről, öntelten intézi a rábízottak ügyeit.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Kis gyermek> éjjeli edényen ül. || a. (átvitt értelemben, bizalmas, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) <Felnőtt> illemhelyen nagy dolgát végzi.
trónolás; trónolgat; trónoló.
