vegyülék
vegyülék [e v. ë] főnév -et, -e [ë, e]
1. (vegyi ipar, régies) Vegyület (1).
2. (választékos) Több különféle elem, tárgy (egybe)vegyüléséből; keveredéséből keletkező, külsőleg egyneműnek látszó jelenség; keverék. A haldokló természet éke Halvány s piros szin vegyüléke. (Gyulai Pál) E benső, sugárzó szépséget, Mely illat és fény vegyüléke, Társnői alig vették észre. (Kiss József)
