vigad
vigad tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (választékos)
1. Hangos jókedvben van, élénk nevetgélés, gyak. táncolás és ivás kíséretében zajosan mulat. Vigadjunk, fiúk! (szójárás) Sírva vigad a magyar: <a régi dzsentri világ mulatozásaira jellemző hamis szentimentalizmus kifejezéseként>. Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk, távozzunk bánatunktul! (Balassi Bálint) Megint jőnek, kopogtatnak: | „Csendesebben vigadjanak …” (Petőfi Sándor) Ha én egészséges vagyok …, akkor nem kellett volna szerelembe menekülni. Akkor éltem volna, vigadtam volna. (Móricz Zsigmond)
2. (vallásügy, régies) Víg, emelkedett érzelmektől van áthatva, örvendezik. Vigadjunk az Úrban. Éljen sok esztendőt gyönyörű napokkal S vigadjon örökké fent az angyalokkal. (Csokonai Vitéz Mihály)
Igekötős igék: elvigad.
vigadás.
