visszamegy
visszamegy tárgyatlan ige
1. (-t ragos mértékhatározóval is) <Ember, állat, közlekedési eszköz> az eddigivel ellentétes irányban megy; arra megy, amerről jött. Visszamegy a házig; visszamegy az úton. A kocsi visszament egy darabot. Oly … bűz fogadja a látogatót, hogy háttal megy vissza. (Jókai Mór) [A róka] visszament a lyukhoz, és sajátságos hangot hallatott. (Mikszáth Kálmán) || a. Visszamegy vkiért, vmiért: a megtett úton visszatér, hogy magával hozzon vkit, vmit. Visszamegy a barátjáért. Visszament otthon felejtett igazolványáért.
2. <Ember, állat, mozgó eszköz v. jelenség> oda megy, ahol eddig v. a szóban forgó időpontig volt; visszatér előbbi v. kiindulási helyére. Visszamegy a hivatalba, a terembe; kerékpáron visszamegy a faluba. A villamos visszamegy a végállomásra. A mutató visszamegy a nullára. Látod jó kis gazdám: György úr nem sokára, | Három négy nap múlva visszamegy Budára. (Arany János) Édesapám a tanyánál leszállott …, s délután újra visszament a faluba. (Móricz Zsigmond) Lestem a percet, mikor lesz szabad | visszamenni, hogy … | lássam végre az Élő Óriást. (Szabó Lőrinc)
3. <Személy előző munkahelyére v. olyan szervezetbe, amelyből kilépett> visszatér, ill. visszalép. Visszamegy a bányába, a kőművesekhez, a tsz-be; (átvitt értelemben) visszamegy vminek: <személy> régebbi foglalkozásához v. állapotába, helyzetébe visszatér; abbahagyott, előző tevékenységét folytatja. Két évig katona volt, de azután visszament tanítónak. Megszököm a háztól, és visszamegyek valahova falusi káplánnak. (Tolnai Lajos)
4. (átvitt értelemben, kissé bizalmas) <Út, hosszanti kiterjedésű tárgy> olyan helyzetű, hogy vmely előzőleg elhagyott helyre v. oda irányul, ahonnan a másik vége kiindul. Az út megkerüli az erdőt, és visszamegy a telepre. Erre nem jutsz tovább, mert ez a folyosó visszamegy a bejárathoz. Ez a cső visszamegy a kazánházba.
5. (átvitt értelemben, kissé bizalmas) Visszamegy vmire: <beszéd közben> visszatér vmire, amiről már előbb is szó volt, v. amiről már előbb is beszélt. Nagyon elkalandoztam, de most már visszamegyek a fő kérdésre.
6. (átvitt értelemben) <Író elbeszélése v. tudományos kutató vizsgálódása, adatgyűjtése során időben v. vmely kiinduló pontig> visszanyúl (3). Elbeszélésében tíz évre, hosszú időre visszamegy. Kutatásban az események forrásáig, gyökeréig visszamegy. Művészettel foglalkozván, csaknem minden kép, minden szobor alkalmával visszamegy életrajzi s más történeti adatokra. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) <Esemény kezdetével, okával kapcs. kutatás, adat, emlékezet vmely időre, pontra> visszanyúlik. Vizsgálódása a történelem előtti időre megy vissza. Erről az országrészről csak történeti emlékeim voltak, amelyek a nagy francia forradalom idejére mentek vissza. (Kuncz Aladár)
7. (átvitt értelemben) Visszamegy vmire: <eseménynek, jelenségnek, összefüggésnek> távolabbi, esetleg végső oka, előzménye v. magyarázata vmi; visszavezethető vmire. A fizikának sok tétele visszamegy az energia megmaradásának elvére. A kanapé szó végső elemzésben a görögre megy vissza. Az első világháború végső soron visszamegy a kapitalizmus ellentmondásaira.
8. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmi visszamegy: vmely rendkívül, v. szokatlan nagy v. magas fokú jelenség mértéke csökken, süllyed, alábbszáll, szokott fokára esik vissza. Reggelre visszament a beteg láza. Magas vérnyomása visszament. A magasra szökött árak visszamentek. || a. (átvitt értelemben, ritka) <Az ezt feltüntető eszköz> a süllyedés, csökkenés mértékét, fokát mutatja; leszáll. A barométer, a hőmérő visszament.
9. (átvitt értelemben, bizalmas) <Tervezett dolog, esemény> meghiúsul; nem valósul meg. A házasság, a parti, az üzlet visszament.
visszamenés; visszamenetel; visszament.
