GONOSZ, (2)
GONOSZ, (2), (mint föntebb) fn. tt. gonosz-t, tb. ~ok. 1) Gonosz személy, gonosz ember. V. ö. GONOSZ, mn. 2) Gonoszság, gonosztett. Jaj, akik a gonoszt jónak mondjátok, és a jót gonosznak. (Isai. 5. 20. Káldi). Akik gonoszokkal fizetnek a jókért. (37. zsolt. 21. v. Káldi). Barátodnak javán nem örülni és gonoszán nem bánkódni. Nádor-codex.
