~RÓL
~RÓL, magashangon: ~RŐL, a felható ra és távolító el elemekből alakúlt névmódosító rag, ra-el. Személyragozva: ról-am, ~ad, ~a, ~unk, ~atok, ~ok; ami azt bizonyítja, hogy az eredeti alak mélyhangu ~ról; ez pedig ismét azt, hogy az alapelem a szintén mélyhangu ra, mint rám, rád stb. és rajtam, rajtad stb. személyragozások igazolják; reám, reád stb. szókban is éles ë van (az i-vel rokon), innét tájdivatosan: riám, riád stb. – E kérdésre: honnan? ezt fejezi ki: onnan el, hol bizonyos helynek, illetőleg tárgynak fölszine van, pl. helyről helyre; lóról szamárra; kézről kézre; jobbról balra; elülről hátra; csáléról hajszra; napkeletről napnyugotra; ágról ágra; virágról virágra, stb. (Nagy részben a latin de).
Időszakra, mint bizonyos események alapjára vonatkozva: időről időre; évről évre; hétről hétre; napról napra; őszről tavaszra halasztani valamit.
Le igekötővel: leesett az uborkafáról; leszállott a lóról; lerázta a nyakáról; lemondott a világról; lebeszélték föltételéről; letett, szándékáról; leköszönt hivataláról, stb.
El igekötővel: a madár elszállt a fáról; a köd elvonúlt a hegyről; elutazott Budáról; eltűnt a földről. Távolabbi átv. ért. a) oly igékkel áll viszonyban, melyek hatása; működése valamely elvont tárgynak mintegy fölszinéről indúl el, s tovább foly, halad, milyenek a kedélyi és elmei működést jelentők, pl. sorsáról aggódik; jövőjéről gondoskodik; a multakról megemlékezik: a vett jótéteményekről nem feledkezik; mindenről kétkedik; valamiről gondolkodik, elmélkedik; a történtekről kérdezősködik, tudakozódik; fontos dolgokról tanácskozik, értekezik; a dolog igazságáról meggyőződik; magáról tudja; másról beszél, stb. b) Oly igékkel, melyek az illető tárgytól valamely tulajdonságot mintegy elvonnak, pl. Budát dicsérik szép kilátásáról; Pétert híresztelik jeles tetteiről; magasztalják nagylelküségéről; az embereket különféle tulajdonságaikról nevezték el. Ide tartoznak e rokon értelmü melléknevek: borairól híres ország; nagy emberekről nevezetes korszak.
A szokás több esetben fölcseréli felől névhatározóval, pl. öcsém felől jó hír érkezett. Azt hallottam felőle, semmi sem lesz belőle. (Km.). Néha am. ellen, pl. én arról (az ellen) nem tehetek; tégy róla, ha tudsz. Régiesen egyik alkatrésze ra helyett is találjuk: én felelek arra (= arról. Régi történeti dal Erdélyi J. gyüjt. I. kötet, 328. 1). Tájdivatosak: ezen orvosság fejfájásról hasznos; jó a guba dérről, (dér ellen). A gödör szélről, (szél ellen), a gombócz éhről, (éh ellen). Km.
Mint helynévragot illetőleg, pl. Budáról, Pestről, l. ~RA, névmódosító rag alatt.
