SZENVEDŐ
SZENVEDŐ, (szen-v-ed-ő) mn. tt. szenvedő-t, tb. ~k. Aki szenved; bizonyos fájdalmak, kinok, csapások benyomására kellemetlen visszahatást érző. Görcsben, köszvényben szenvedő ember. Használják főnevül is. A szenvedőket vigasztalni, ápolni, gyógyítani. A székelyek szenvedőnek mondják az innepeket megelőző napokat, azaz vigiliákat, valószinüleg azért mert a római és görög egyházban azokat böjtöléssel szokták megüllni.
