Abelmoschus
Abelmoschus Medik. (növ.), a hibiscus génusz alneme, melytől hosszában hüvelyalakuan hasadó és a tövén köröskörül leszakadó, nem maradandó kelyhe választja el. Abu-el-misk vagy abu-el-mosk (= pézsma atyja, mert jó pézsma-illata van) szóból származik, ezért pézsma-mályvá-nak nevezhetjük. Az A. moschatus Medik. Egyiptomban, Kelet-Indiában és Amerika forró tartományaiban terem. Már Plinius említi mosceutos vagy moscheutos néven, de ezt a nevet (Hibiscus moscheutos) Linné a Hibiscus palustris Walt. amerikai eredetü fajra alkalmazta. Vesealaku, csikolt, borsónyi s friss állapotában erős pézsmával illatozó kesernyés magvából (pézsmamag, semen Abelmoschi, grana moschata) régen görcscsillapító orvosság készült. Ma illatszernek, különösen az illatos ciprusi hajpor-nak (poudre de Cypre) használják. A francia apácák virágából koszorut fontak. Másik faja a Hibiscus (Abelm.) esculentus L. vagyis az ehető mályvarózsa vagy gombó. Kelet-Afrika növénye, de mint konyhakerti növényt most már többfelé, nálunk a Rákos homokján is termesztik s nyers tokgyümölcsét különböző módon elkészítve mint jóízü táplálékot eszik. Romániában, Moldvában nyersen vagy sós vizzel leforrázva is fogyasztják, sőt madzagra is füzik és télire megszárítják. Magvát kávépótlék-nak ajánlják (gombókávé).
