About
About (ejtsd: abú) Edmond (Ferenc Valentin), francia iró, szül. Dieuzeben, Lotharingiában, 1828 febr. 14., megh. 1885 jan. 17 Tanulmányait a Lycée Charlemagneban és az École Normaleban, majd 1851-től fogva az athéni francia iskolában végezte. Görogországban léte alatt irt egy «L'île d'Egine» c. emlékiratot (Páris 1854) s buzgón foglalkozott archeologiai tanulmányokkal. Párisba 1853-ban Visszatérve; az irói munkásságnak élt. Már első művei: «La Grece contemporaine» (1853), «Tolla Ferraldi» (regény, 1855), «Voyage a travers l'exposition des beaux-arts» (műkritika 1855) a legkiválóbb irók sorába emelték. Következtek aztán vonzó elbeszélései «Les mariages de Paris» (1856 cim alatt és «Le roi des montagnes» (1856, «A hegyek királya», Budapest, 1890), «Germaine» (1857) és «Les échasses de maître Pierre» (1858) cimü regényei. Római időzése (1858) után kiadott műve «La question romaine» (Brüssel, 1859, Páris, 1861) adott először alkalmat arra, hogy Voltairerel, hasonlítsák össze. Politikai és társadalmi kérdésekről az «Opinion nationale»-ban megjelent heti tudósításai, «Lettres d'un jeune homme a sa cousine Madeleine», utóbb összegyüjtve is megjelentek. Drámai munkái nem lettek népszerüek, de annál inkább a további regények és elbeszélések: «L'homme a l'oreille cassée» (1862, «A csonkafülü ember», Budapest, Olcsó könyvtár) «Le cas de M. Guérin» (1862), «Madelon» (1863), «Trente et quarante» (1865), «Les mariages de province» (1868), «Le Fellah» (1869, «A Fellah», Budapest, 1871). A. hive volt a császárságnak és különös kegyét élvezte III. Napoleonnak, ki meghivta a compiegnei udvari mulatságokra is. A német-francia háboru elején Mac Mahon seregénél harctéri tudósítója volt a « Soir»nak; 1875-ben Sarceyvel együtt alapította a «XIX. Siecle» c. lapot, melyben elkeseredett és sikeres harcot folytatott az 1877 május 16-iki kormány ellen: A Zola-féle irány ellen irott regénye «Roman d'un brave homme» (1880) nem volt szerencsés. A. 1884-ben lett az akadémia tagja. Halála után Reinach József «Le XIX siecle» c. alatt A.-nak az ily cimü hirlap számára irt cikkeit adta ki külön gyüjteményben. (Páris 1892)
