Ackner
Ackner Mihály János, az erdélyi ásvány földtani viszonyok megismertetése körül érdemeket szerzett evang. pap, szül. Szászvárosban 1782 jan. 25., megh. 1862 aug. 13. Középiskolai tanulmányainak végeztével (szülővárosában és Nagy-Szebenben) külföldre ment teologiát hallgatni, de előszeretettel foglalkozott természettudományokkal is. Hazajöve a nagyszebeni gimnázium tanárává lett és ekkor irta első művecskéjét «Antiqua musei Parisiorum monumenta, Cibini 1809». 1821-ben papnak hivták meg. 1830-ban kezdett nagy szorgalommal archeologiával, mineralogiával s geologiával foglalkozni és a mellett, hogy sokat utazott, gyüjtött, számos értekezésben, és önálló munkában ismertette buvárlatait, melyek azonban sokkal több buzgóságról s szorgalomról, mint szakértelemről és itéletről tesznek tanuságot. Legismertebb és a Verein für siebenbürgische Landeskunde által megkoszoruzott munkája: Mineralogie Siebenbürgens mit geognostischen Andeutungen. Nagy-Szeben 1847-1855. Számos mineralogiai, geologiai, archeologiai és paleontologiai értekezése a Benigni és Neugeboren szerkesztette «Transsilvaniá»-ban, az I. C. Schuller «Archiv für die Kenntniss von Siebenbürgens Vorzeit u. Gegenwart»-jában (Nagy-Szeben 1840), az «Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunden és a «Verhandlungen u. Mittheilungen des siebenbürgischen Vereines für Naturwissenschaften in Hermannstadt» cimü folyóiratokban jelent meg. Utóbbi folyóirat 1862. évfolyama közli részletes életrajzát és munkáinak jegyzékét. Gyüjteményeit, könyvtárát a «Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften» szerezte meg. Állott pedig e gyüjtemény 1100 ásványféle ásványból 3165 darabban, erdélyi kőzetekből 1120 drb, paleontologial gyüjtemény 10,000 drb; régiségek 200 drb; pénzek 1550 drb; sok kagyló, csiga, rovar stb., könyv 1100 kötet.
