Acsády
Acsády Ignác, történetiró és publicista, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. Nagy-Károlyban 1845 szept. 9. A középiskolát u. o., továbbá Debrecenben és Pesten végezte, felsőbb tanulmányait pedig a budapesti egyetem jogi karában. 1869-ben lépett a hirlapirói pályára a Századunk cimü politikai napilapnál; 1870 január 1-én a Pesti Naplóhoz ment át s azóta mostanáig e lapnak belső munkatársa, egyidejüleg azonban 1870-1888-ig az aradi Alföld-nek és 1871-1875-ig a kolozsvári Kelet-nek is rendes budapesti politikai cikkirója és munkatársa volt. 1877-ben bölcsészeti doktorrá avatták a magyar történelemből, mely tudománynak beható kutatásokat szentelt, úgy hogy 1888-ban az akadémia levelező tagjává választotta. Számos történelmi, kritikai és szépirodalmi munkálatot tett közzé az emlitett hirlapokon kivül a M. Tanügy, Bpesti Szemle, Szá zadok, M. Könyszemle, Athenaeum, Főv. Lapok Egyet. Philol. Közl., Hadtört. Közlemények, Nemzetgazd. Szemle, Ungarische Revue, M. Szalon és más folyóiratokban és lapokban. Két regénye közül a Fridényi bankja a Pesti Naplóban és külön (2 köt., 1882), a Pénzházasság az Ország-Világban jelent meg, s még előbb egy vígjátékot is adott ki: Aranyországban (3 felv. 1880). Fordította Bluntschli J. C.-től Az ált. államjog és a politika történetét az akadémia könyvkiadó vállalatának (2 köt., 1875-6), és irt egy röpiratot: Zsidó és nemzsidó magyarok az emancipáció után (1883, két kiad.). Munkásságának legértékesebb részét azonban történelmi tanulmányai képezik, u. m. Az osztrák császári cím és Magyarország 1804-1807 (1877), Széchy Mária (1885, a M. Történ. Életrajzokban), Magyarország Budavár visszafoglalása korában (1886, jutalm. pályamű), Magyarország pénzügyei L Ferd. ura1k. alatt (1888), Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. szd.-ban (1889), A m. jobbágy-népesség .száma a mohácsi vész után (akad. székfogl. értek. 1889); legjelesebbek ezek közt is gazdaságtörténeti tanulmányai. Megindította (1891) és szerkeszti egyuttal az Athenaeum Kézi Lexikoná-t is.
