Aggkór,
Aggkór, végelgyengülés (gör. marasmus. lat. senilitas, involutio senilis), olyan elváltozása minden élő szervezetnek, amely a kifejlődés tetőpontjától kezdve mindinkább előhaladó visszafejlődésben, elsatnyulásban nyilvánul. Az A. tehát nem betegség (bár a latin közmondás szerint az), hanem természetes folytatása a fejlődésnek. Az A.-nak kezdete nemcsak a különböző növény- és állatfajok szerint, azoknak természetes életkorához viszonyítva, esik más és más időpontra, hanem még ugyanabban a fajban is eltérnek e tekintetben az egyének, de még ugyanabban a szervezetben is az egyes szervek A.-os elváltozása különböző időben kezdődik. Az embernél egyike a legelső jeleknek a szemek alkalmazkodó képességének csökkenése és a mindinkább kifejlődő messzelátóság; ennek kezdete már a 30-40 év között mutatkozik, de a látás élessége már jóval fiatalabb korban kezd csökkenni. További jelek a hajak kihullása, a megőszülés, a bőr ráncosodása, amely rugalmasságának elvesztése folytán támad, noha az öregséggel legtöbbnyire dusabb zsirpárna gyül meg alatta. Hasonló elváltozások érik a többi szerveket is: az izmok gyengülnek, sorvadnak, az izületek hajlékonysága, föleg a szalagok zsugorodása folytán - csökken, a csontok likacsosabbak s törékenyebbek lesznek, a fogak kihullanak. Mindezeknek megfelelőleg a testtartás görnyedtebb lesz; az alsó állkapocs a fogak hiánya folytán magasabbra és igy előbbre is jut, e mellett pedig az arcok beesnek s a járomcsontok jobban kilátszanak. Ezekkel a külső elváltozásokkal a belső szerveké is együttjár: a nemi tevékenység kialszik, az érzékszervek fogékonysága tompul, emésztési zavarok mutatkoznak, a szellemi működések szűkebb körre szorítkoznak, az itélőképesség csökken. A zsigerek megváltozása is kimutatható: az agyvelő tömöttebb lesz, az agysejtekbe festék rakódik le, a tüdők kitágulnak, rugalmasságuk egy részét elvesztik. A veséken kevesebb változás áll be, mig az erek-kitágulnak, falaik megvastagodnak s merevebbekké válnak. Két szerv azonban az A.-val nőni szokott: a szív és a prostata. Az előbbeni növekedése az erek megváltozásának egyszerü fizikai következménye, az utóbbi sok öreg férfi életének elkeserítője. Az A. kezdetét bizonyos évszámra tenni nem lehet, s bár 70 éves korban általában szokás a működéstől visszalépni: elég gyakran észlelhető még magasabb korban is testi s lelki frisseség. Az öregeknek legnagyobb ellensége a tüdőgyuladás, főleg influenza s más epidémiák idején, továbbá tüdő- és májgenyedések.
