Aggtelek, | A Pallas nagy lexikona

Teljes szövegű keresés

Aggtelek, falu Gömörm. tornaljai j.-ban, (1891). 490 magyar lak., postával: Közelében van a hires baradlai cseppkőbarlang, mely a világnak nagyságra nézve második barlangja. (Lásd a mellékelt képet.) A paleolit vagyis régi kőkorszakban emberek lakták. A csontházban a barlangi medve csontjaival, agyagcserepekkel, paleolitikus kő- és csontszerszámokkal együtt emberi csontvázat találtak, valamint uj kőkorbeli csont- és agyagszerszámokat. Már akkor rendes temetkező hely volt. A tatárjárás és török háboruk alatt a lakosságnak menedékül szolgált. A barlang első felvételét Raisz Keresztély 1801-1802-ben végezte, de ő csak a Vaskapuig jutott. 1829-ben Vass Imre a barlangnak az átfurás előtt volt végéig, a Pokolig jutott. A Magyarországi Kárpát-Egyesület 1885-ben bérbe, 1886-ban örök bérbe vette, ugyanakkor Münnich Kálmán a barlang mérnöki felvételét készítette meg; majd Siegmeth indítványára uj átjárót kezdtek törni, melyet 1890 márc. 15.-én fejeztek be. Az aggteleki barlang az 5797,28 m. hosszu főágból, a tulajdonképeni folyómederből és számos mellékbarlangból áll, melyek hossza ismét 2683,67 m.; a barlang egész hossza tehát 8480,90 m., melyet csakis a Mammuth-barlang hossza múl felül. A barlang bejárata a Poronyatető déli oldalán van. Lépcsők visznek le ar előcsarnokba, amelyből jobbra az első mellékíg a csontház ágazik ki; belőle folyik ki az Acheron patak, mely a másikkal, a Stix-szel egyesülve az egész barlangon végig folyik. A csontház alját óriási sziklatömbök takarják s annak Temetési folyosó nevü részében találta Nyáry b. a prehisztorikus maradványokat. Az előcsarnokból az Acheronon átlépve, Palmira romjai és az Országtábla mellett elhaladva, a Királykutat érjük el, melyből kitünő viz bugyog ki. Jobbról hagyva a Rókalyukat, nehány lépcsön a Nagytemplomba érünk (benne a Nagyoltár, Szentháromságoszlop), mely 27 m. széles s melybe nyilik a Denevérbarlang prehisztorikus lelőhelye.

A Nagytemplomhoz a Kistemplom csatlakozik, mely 28-30 m. magas és széles. A büdöstoi ágból a Stix balfelé a főbarlangba ömlik. Befordulva a büdöstói ágba, a keskeny, meredek Purgatoriumon át a Paradicsom olőcsarnokába, majd a Paradicsomba jutunk. Visszatérve a főbarlangba, átmegyünk a Kistermen s elhagyva szt. János szobrát és a Nádoroszlopot, melyen József nádor 1806-iki látogatását örökítette meg, a Moria hegyre mászunk fel, mely 80 m. magas és 50 m. széles üregben emelkedik. A Török fürdőnél elérjük a barlang mélypontját A Parnasszus tövében ketté vállk az út, balra az Ó-ágba, jobbra az Uj-barlangba vezet, mely kettő a Libanon hegyénél találkozik. Itt van a Baradla legnagyobb ürege, mely 100 m. széles és 80-- 85 m. magas; legnanryobb részét a hegyomlásból eredt Libanon tölti be. Elhaladunk a Murány vára, a Kaukazus, a Táborhegy mellett, hogy a Vaskaput elérjük; itt legszebb a Szultán pamlaga és az Olimpus. Kristálytiszta cseppkőképződmények a Tündérvár és Szemiramis függő kertjei. Utunkba ejtjük s Budai alagutat és a Retekbarlangot, mig az Aranyuton a barlang legszebb részét érjük el; a 35 m. magas Gellérthegy nevü sziklán 20 m. magas, 8 m. vastag, felfelé kicsucsosodó oszlop, a Csillagvizsgáló torony áll, mely a barlang 32 m. magas boltozatát látszik hordani. Ganimedesz kútjánál szomjuságunkat oltva 8 órai gyaloglás után a Poklon keresztül az uj áttörésbe s azon át ismét napvilágra jutunk. A barlangot a Magy. Kárpátegyes. keleti osztálya gondozza s intézője Baksay Dániel aggteleki ref. lelkész. Régi bejárata Aggtelektől negyedórányira van s mellette turistaház épült; az uj bejárat, a falutol keletre, félórányira van a jósafői út mellett; az egész barlang bejárása 8 órát igényel, de az új bejárat mellett levő legszebb részek megtekintésére 3 óra elegendő. A. vasuti állomása Tornalja (kocsin 1 1/2 óra); továbbá Pelsőc (1 1/2 óra) a Dobsina felől és Torna (3 óra) a Kassa felől érkezők részére.

Aggteleki barlang