Akklamáció
Akklamáció (lat.) a. m. helyeslő fölkiáltás. A rómaiaknál állandó formái voltak eljegyzésnél, diadalmi meneteknél stb. e kiáltásoknak. A szónokokat is helyeslő fölkiáltásokkal üdvözölték. A császárok idejében terjedelmes, énekszerüen előadott s a legocsmányabb hizelgéseket tartalmazó fölkiáltások divatoztak. Mostanában divatos formáik az A.-nak a franciáknál Vive! (éljen!) s A bas! (le vele! el vele!), az angoloknál Hurrah! és For shame! nálunk: Éljen! és Eláll! Régebbi korszakában a kereszténységnek prédikációkat is kisértek A.-kel, mint ezt Chrysostomos beszédei bizonyítják. Választások és határozatok hozatala is történik A. útján, ha t. i. egyhanguak a vélemények és a szavazás fölöslegesnek mutatkozik.
