Apnoé
Apnoé (gör.), az az állapot, melyben a lélekzés szünetel, mivel szüksége nem áll fenn, egyrészt azért, mert a vérben bőven van oxigén másrészt meg azért, mert a szénsav lehetőleg hiányzik belőle. A fejlődő magzat nem lélekzik, mert vérét az anya vére ellátja a szükséges élenynyel s a fejlődő szénsavtól is megszabadítja. A kifejlődött, megszületett egyént az éleny hiánya és a szénsavnak vérében felhalmozódása indítja a lélekző mozgásokra, ezeknél azért apnoé rendesen nem is észlelhető s állatoknál csak úgy idézhető elő, ha tiszta élenyt erélyesen leheltetünk be velök, miáltal vérük túlbőven telik meg élenynyel és a szénsavtól is a szokottnál nagyobb mérvben szabadulnak meg; de az így mesterségesen előidézett A. is csak rövid ideig tart.
