Bajae,
Bajae, az ókorban fürdöhely Campaniában, Neapolis közelében, hires volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae), pompás fekvéséről és környékéről enyhe éghajlatáról, tengerpartjáról, valamint a környékén volt érdekes helyekről (lukrini tó, Sibylla barlangja, az elysaei mezők, az ősrégi Cumae stb). Az előkelő rómaiak már Kr. e. 90. tömegesen látogatták e fürdőhelyet s csakhamar villák, paloták és templomok emelkedtek ott. A zajos fürdői életet élénken irja le Seneca (Ep. 56). A római császárok vetekedtek egymással a fényüzö építkezésekben s Alexander Severus is pompás palotát építtetett és mesterséges tavakat rendeztetett be itt. Igy B. nemcsak a leghiresebb fürdő, hanem az elegáncia és kéjelgés főhelye is volt. A B.-i rakoncátlan fürdői élet közmondásossá vált, s Varro Cicero, Seneca, Propertius és mások élesen kikeltek ellene. A történelemben gyakran emlittetik B., itt kötöttek szövetséget Caesar, Pompejus és Crassus a respublika megbuktatására; itt kisérte Néró anyját, Agrippinát arra a hajóra. amelyen ennek meg kellett halnia; itt halt meg Hadrian. Jelenleg B. vidéke egészen puszta, csak földmívelők és halászok laknak a régi paloták romhalmaza közt. A szomszéd Fuzaro tóban az egykor oly hires haltenyésztést 1885. ujra elkezdték.
