Borostyánkősav
Borostyánkősav (Acidum succinicum, Bernsteinsäure). Két bázisu sav, az oxálsav sorozat harmadik tagja. Képlete C2H4 (COOH)2. Két izomer sav ismeretes: az etilén-, és etilidén dikárbonsav; az előbbi a közönséges B., mig az utóbbit iso-B.-nak is nevezik.
A közönséges B. a borostyánkőben előfordul; innen a neve. Előfordul továbbá gyantákban és balzsamokban, sok növényben, állati váladékokban (húgy). Előállítható a borostyánkőből ugy, hogy azt vas retortába hevítjük és a lepárolt folyadékot beszárítjuk, amidőn tisztátalan B. marad vissza, amelyet hig salétromsavból való kikristályosítással megtisztíthatunk. (Már Agricola készített ilyféleképen B.-t a XVI. sz. közepe táján; közelebbről Berzelius és Liebig vizsgálták meg.) Könnyebb az almasavas kalciumból készíteni, amelyet vizzel és rothadó sajttal néhány napon át 30-40°-nyi hőmérséken állani hagyunk. A képződött borostyánkősavas kalciumot hig kénsavval elbontjuk és a leváló gipszről lefiltrált folyadékot erősen besürítjük. A forró folyadék kihülésekor a B. monoklin prizmákban kiválik. Ize kellemetlen savanykás. 180°-on megolvad és 235°-on forr; de ilyenkor részben elbomlik (borostyánkősav anhirid képződik). Viz meglehetősen (20 s. r.), borszesz alig oldja. Sói a borostyánkősavsók v. succinátok. Közülök az alkali fémek sói vizben könnyen oldhatók, mig a többi fémek sói csak igen nehezen oldhatók, v. ugyszólvást oldhatatlanok.
