Brünn,
Brünn, Morvaország fővárosa, B. kerületi kapitányság székhelye, önkormányzati joggal biró város, termékeny, részben dombos vidéken a Schwarzawa és Zwittawa közt, 94,462 lak., politechnikummal, szövőiskolával, több közép-, kereskedelmi és egyéb iskolákkal, süketnéma-intézetekkel és országos muzeummal, amelyben az ország termékeinek gyüjteménye van egybeállítva. A szűk utcákból álló belvárost, az 1860. lebontott erődítmények helyett csinos ültetvények közül a szebbek: a Franzensbergi, 20 m. magas, szürke márványból készített obeliszkkel, melyet a lipcsei csatában (1813) elesettek emlékére állítottak; az Erzsébet-tér a politechnikummal; a Schramm- és a Raiser-Ring, az utóbbin áll a szinház. Szép ültetvények láthatók a 288 m. magas Spilbergen is, amelyen az ugyanily nevü citadella, amely most kaszárnya, 1740-1855. börtönül szolgált, amelyben 1749. Trenck. ezr., 1822-1830, az olasz költő, Silvio Pellico 1848-1849 után pedig sok hazánkfia szenvedett fogságot. A nagyobb terek: a Grosser Platz egy Mária-szoborral, a bank épületével és egy, Prokop által restaurált házzal, amelyen gazdag sgraffitó-festmények láthatók; a Krautmarkt egy nyilvános kúttal, Szt. háromság- és Mária-szoborral. A jelentékenyebb épületek: a Szt. Péter és Pálról elnevezett, a XV. sz.-ból való sz.-egyház, amelyet 1645. a svédek leromboltak, később azonban ujra felépült, a Szt. Jakab-templom, pompás üvegfestményekkel és Souches (meghalt 1683) tábornagynak siremlékével, aki a várost a svédek leromboltak, később azonban ujra felépült, a Szt. Jakab-templom, pompás üvegfestményekkel és Souches (meghalt 1683) tábornagynak siremlékével, aki a várost a svédek ellen védelmezte; e templom építését még 1502. Pilgram mester kezdette meg. Kiváló épületek még: A kpucinius-templom Trenck sirjával; az augusztinusok gót stilusban épült temploma; a püspöki palota; a Stadthof; a szláv egyesület (Besedni dum) háza; a német tornacsarnok; az 1876-78. épített uj országház; az 1890. fölépült Deutsches Haus; a városház gyönyörüen diszített, késő gót izlésben épült portalével (állítólag Pilgramtól); a zsinagóga és az iparmuzeum. B. mint iparos város is elsőrangu helyet foglal el Ausztriában; kiválóan fontos a posztó és bőripara; kevésbbé jelentősek a szesz-, cukor-, malomipar és sörgyártás. B. a maga iparcikkeivel igen élénk kereskedést is üz; áruit nemcsak K. felé, hanem Ny-nak Amerikába is szállítja. A város északi végén van az Augarten szép park, amelyet II. József császár nyittatott meg a közönségnek; benne csinos épület az Augartengebäude. 1892. emlékszoborot állítottak József császárnak. - B.-t állítólag Bryno morva herceg alapította 800. A husszita háborúban a Mátyás magyar királynak a Podeibrád György ellen folytatott küzdelmeiben és végül a 30 éves háboruban is több ostromot kellett kiálania. 1467. ugyanis a morva rendek és B. is Mátyás pártjára állottak, amiért Podeibrad kemény ostrom alá vette, de sikertelenül. 1809. a franciák a Spielberg legfontosabb erődítményeit légbe röpítették. 1850. önkormányzati jogot nyert. V. ö. Hanak: Di Landeshauptstadt B. u. die Umgebung 1880; Trautenberger: Die Chronik der Landeshauptstadt B.
