Cocceji,
Cocceji, 1. Henrik báró, német jogtudós, szül. Brémában 1644 márc. 25., megh. 1719 aug. 18. 1672. Heidelbergában, 1688. Utrechtben lett jogtanár, 1690. rendes tanár az o.-frankfurti jogi fakultáson, 1712. báró. Több udvarnak jogi tanácsosa volt. Munkái: Juris publici prudentia (Frankfurt 1695); Autonomia juris gentium (u. o. 1720); Exercitationes ciruosae (2 köt., Lemgo 1722); Dissertationes varii argumenti (2 kötet, u. o. 1727); Consilia et deductiones (2 kötet, u. o. 1727); Grotius illustratus, seu commentarii ad Grotii de jure belli et pacis libr. III (4 kötet, Boroszló 1744-1752).
2. C. Sámuel báró, az előbbinek fia, német jogtudós, szül. Heidelbergában 1679 okt. 20., megh. 1755 okt. 1. 1702. o.-frankfurti tanár, 1704. halberstadti kormánytanácsos, 1711. titkos igazságügyi tanácsos lett s mint ilyen 1714. Berlinbe került, ahol 1723. a kamarai törvényszék elnöke, 1727. állam- és hadügyminiszter, 1730. a papi ügyek főnöke és az összes királyi egyetemek gondnoka lett s egyéb méltóságok után 1747-ben főkancellár. A poroszországi igazságszolgáltatás javítása körül nagy érdemeket szerzett magának. A porosz tartományi törvényhez (Corpus juris Fridericianus, Berlin 1749-1752) való tervezete befejezetlen maradt. Becsesebbek a Codex Fridericianus Pomeranicus-hoz való tervezete (1747 jul. 6.-ról) és a Codex Fridericianus Marchicushoz való (1748 ápr. 3-ról). Ő volt a szerzője annak a dedukciónak, melylyel II. Frigyes 1741. Sziléziához való jogát bebizonyítani törekedett.
