Côte d'Or
Côte d'Or (ejtsd: kót dór), 1. az Autun-völgytől Dijonig huzódó, 400-600 m. magas, jura-mészből álló dombsor Franciaországban, amely vizválasztóul szolgál a Földközi-tenger és Atlanti-oceán közt s amelynek oldalain (Clos-Vougeot, Romanée, volnay, Pomard, Chambertin) pompás borok teremnek. Legmagasabb csúcsa: Chevannes és Détain közt a Bois de Janson (636 m.). - 2. Département Franciaországban Aube, Haute-Marne, Haute-Saone, Jura, Saone-et-Loire, Niévre és Yonne között, 8761 km2 területtel, (1891) 376,866 lak. A C. domblánc északi végéhez csatlakozik a Monts de l'Auxois, a Plateau de Langres és a Chatillonais nagyobbára mészkőből álló alacsony dombláncok és fensikok. Legmagasabb része a départementnak a gnájszból, gránitból és porfirból álló Morvan, amely kevésbé termékeny, télen különösen zord; ebből emelkedik ki a département legmagasabb hegycsúcsa, a Mont de Gien (723 m.) és szomszédja, a Gros-Moux (721 m.). Sik föld csak C.-nak keleti részén van, amely mezőgazdasági termékekben igen gazdag. A départementnak csaknem fele a Rhône vizkörnyékéhez tartozik; itt folyik a Saone, amely fölveszi a Vingeannet, Ognont, Bézet, Tillet, Ouchet és Vouget. A Szajna Saint-Germain-la Feuillenél ered és fölveszi a Coguillet, Brévont, Laignest, Aubeot sé Armancont. A Loire medencéjéhez tartozik a z Arroux. A canal du Bourgogne és a canal du Rhône-au-Rhin átszeli a département-t. Az éghajlat mérsékelt a sikon, hideg a Morvanon. A föld nagyon termékeny; sok a gabonája (1887-iki termés 2 millió hl. Búza, 94 ezer hl. Rozs, 403 ezer hl. Árpa, 1,4 millió hl. Zab), a cukorrépája és nagy keterjedésüek a szőllei (32,426 ha.). Az állattenyésztés jelentékeny (1887: 338,626 juh, 159,189 szarvasmarha, 74,809 sertés és 51,681 ló). A bányászat szolgáltat épületköveket, szenet, vasérceket. Ásványvizforrások: Auvillars, Corcelles, Santeney stb. A fontosabb iparágak: cukor-, kémiai-, posztó-, bőr- és vasipar, főképen fegyver- és gépgyártás. A département, amely nagyobbára Burgundiából (Dijonnais, Beaunois, Auxonnois, Losnois, Auxois) és a Champagnenek Bassigny nevü részéből alakult, 4 arrondissementra oszlik; ezek: Dijon, Deaune, Chatillon-sur-Seine, és Semur. Főváros: Dijon. V. ö. Joanne: Géographie de la C., 1874.
