Csernátony
Csernátony (Cseh) Lajos, magyar publicista, szül. Kolozsvártt 1823 aug. 21. A szabadságharc idején Kossuth titkára és a Március Tizenötödike egyik szerkesztője volt. Titkára volt a honvédelmi bizottságnak is, és egyáltalában nagy befolyást tulajdonítottak neki, ami miatt, mint Kossuth egyik legbizalmasabb embere, igen erős támadásoknak volt kitéve. Okul fiatalkori botlásait vették, miket gyakran vetettek szemére, pedig, ha valaki, ő jóvá tette azokat hosszu, változatos életpályáján. Haynau őt különösen gyülölte, Csernust (l. o.) azért akasztatta fel, mert vele tévesztette össze. C.-nak sikerült külföldre menekülnie. Itthon in contumaciam halálra itélték, s képét felakasztották. Egyideig Párisban tartózkodott, miután onnét az államcsiny után kiutasították, Angliába költözött és ott mint tanító és hirlapiró élt. 1860. Garibaldi expediciójához csatlakozott, mint a magyar légió hadbirája. 1867. még a koronázás előtt amnesztia nélkül hazatért és Pest-Józsefváros képviselőjének választatott. 1878 óta Fiumét képviselte, jelenleg pedig Szakolcát. Számüzetése alatt is fentartotta összeköttetését a hazai hirlapirodalommal. Tony álnév alatt irt cikkei határozott éles nyelvük és erős érvelésük által nagy népszerüségnek örvendettek. Itthon eleinte a Hon-nak volt főmunkatársa, későbben az Ellenőrt szerkesztette, majd annak megszünése után a Nemzet-nek dolgozótársa, ahol ő irja a «Rovás» címü cikkeket. Eleinte a balközéphez tartozott, a fuzió után ő is követte Tisza Kálmánt, kinek egyik legbízalmasabb embere maradt. Több munkát fordított angolból. V. ö. Szinnyei: Magyar irók.
