Dakota
Dakota v. Dakotah, 1. 1889-ig territorium, ma egyik állama az É.-amerikai uniónak. Minnesota, Jowa, Nebraska, Wyoming, Montana és a brit észak-amerikai birtokok közt, 384460 km2 területtel, (1890) 511527 lak. (1861. 2402, 1870. 12887), akik közt 27455 indus. Az állam nagyobbára dombos vidék. A Misszuri mentén huzódik el a Coteau du Misszuri; Ny-on van a Bad-Lands nevü, canonok által szaggatott, hegyes vidék, DNy-on a Black-Hills, végül a kanadai határon az alacsony Turtle Mountains, Ny-on a Red-rivernek 80 km. széles völgye szeli át az államot; középen a Misszuri folyik, amely ott veszi föl balról a Big-Sioux-t és a 600 km. hosszu D.-t, jobbról pedig a Little Misszurit, a Moreaut és White-ot. Keleten számos a tó; köztük a nagyobbak: a Thompson-, Big Stone- és a Devil-tó. Az éghajlat télen zord, néha a hőmérőben a kéneső is megfagy; a nyár igen meleg; az ősz kellemes. Az eső nem esik gyakran; ezért néha aszály van. A lakosság ujabban különösen ártézi kutak fúrásával a mesterséges öntözésről gondoskodik. A főfoglalkozás a földművelés, amely óriási haladást tett. 1890-ben 40,5 millió bushel buza, 12 millió bushel kukorica, 28 millió bushel zab termett; azonkivül nagy fontossága van a nagykiterjedésü réteknek. Ez az oka, hogy a földművelés mellett nagy szerepe jut az állattenyésztésnek is. A lovak száma (1889) 296825, a szarvasmarháké 623734, a sertéseké 255622 és a juhoké 178467; az összes állatállomány értéke mintegy 20 millió dollár. A nemes érceken kivül van D.-ban szén, petroleum, só, gipsz, vas-, réz- és cinkérc. Fontossága azonban mindeddig csak az arany- és ezüsttermelésnek van a Black-Hillsben. Az ipar még csak kezdetleges. D. 1861. szerveztetett territoriummá; 1889 okt. 6. szavazás által É.- és D.-Dakota alkotmánya elfogadtatott és nov. 2. az államok sorába vétetett föl. - 2. Több county az Egyesült-Államokban, és pedig: Minnesotában (1641 km2 területtel, 16310 lakossal, Hastings székhelylyel), Nebraskában (1150 km2 területtel, 2040 lak., D. székhelylyel).
