Dán agyagedény
Dán agyagedény, a keramikában a XVIII. században nyert jelentőséget. Koppenhágában 1722. egy részvénytársulat gyárat alapított, melyben delfti porcellán vagy hollandiai fehér cserépedények készültek. E gyár oly jól utánozta a hollandiai gyártmányt, hogy a kettőt egymástól nem könnyü megkülönböztetni. Utóbb Dánia más városaiban is keletkeztekhasonló gyárak, melyek mind megkisérlették az igazi porcellán előállítását, ami azonban csak V. Frigyes alatt (1746-66) sikerült. A koppenhágai gyárak mostanában leginkább régi tárgyak utánzásával foglalkoznak. A királyi porcellángyár máz alatt kék festéssel diszített fehér porcellánt készít.
Danaidák (Danaisok), Danaos (l. o.) argoszi király 50 leánya, kik apjok parancsára férjeiket,Aigyptos király 50 fiát, nászéjükön megölték. Apjuk ujra férjhez akarván adni, versenyjátékok dijaiul tüzte ki őket. A győztesek ugy, a hogy egymásra következtek, válogatták ki a Danaidákat s velök a danaok (l. o.) nemzetét nemzék. Atyjukkal együtt megölte a D.-at Lynkeus, Aigyptosnak egyedül életben maradt, nejétől Hypermnéstrától a nászéjen megkimált fia. Az alvilágban pedig gonosz tettükért ugy bünhődtek meg, hogy egy lyukas hordóba örökké vizet kellett öntögetniök: az örökké sikertelen munka jelképezése. (Mellékelt ábránk a vatikáni Museo Pio Clementino egy oltára relief-ét mutatja)
Danaidák
Mondájuk valószinüen az argoszi tartománynak a hosszabb szárazságra bekövetkezni szokott, tartósan nedves időjárását allegorizálja. Legujabban azonban iparkodtak kimutatni, hogy az egész monda csak tárgya volt egy körülbelül Kr. e. 1000. Argoszban keletkezett hajóseposznak. - A D.-kat nagyapjuk, Bélos neve után Béliadák-nak is nevezték.
