Degré
Degré Alajos, szépirodalmi iró, a Kisfaludy-társaság tagja, szül. Lippán, Temes vmegyében 1820 jan. 6., atyja francia emigráns volt, ki magyar leányt (Rác Annát) vett nőül és hazánkban telepedett le. Degré egészen magyar nevelést nyert; iskoláit Aradon, Szegeden s a jogot Nagyváradon végezte. 1842. jurátusnak jött Pestre, s 1843. a pozsonyi országgyülésen, mint királyi táblai jegyző az ifjuság körében vezérszerepet játszott, melyre irói hivatása, eleven kedélye s bátor jelleme által hivatva volt. A szabadságharcot mint huszárfőhadnagy és kapitány vitézül küzdötte végig s több sebet is kapott. A fegyverletétel után a békési pusztákon s a végvidéken bujdosott, honnét az amnesztia hirére Pestre jött; azonban Aradra internáltatott, hol több ideig tartózkodott. Végre a fővárosban telepedett le. Hosszas külföldi utazás után 1857. megnősült. 1867. a Kisfaludy-társaság megválasztotta tagjává. 1870. pedig Pest vmegye Vác kerületének lett országgyülési képviselője. Irodalommal 1841. kezdett foglalkozni, irt uti rajzokat, irodalmi cikkeket, de főként beszélyeket és regényeket, s néhány vigjátékot. Jelesebb beszélyiróink közé tartozik, noha nem elsőrangu; művei szerkezet tekintetében nem erősek, s jellemrajzai nem járnak mélyebben, de vidám humora s könnyed stilusa nagy népszerüséget szereztek neki. Regényei és elbeszélései a szalonok könnyed, csevegő modorában vannak irva; a francia szalonregények utánzását kisérelte meg, s az uj hang tett is hatást a közönségre. Leleménye, érdekfeszítő meseszövése szórakoztató, érdekes olvasmányt nyujt. Regényei: Két év egy ügyvéd életéből, 2 köt. 1853; Kalandornő 2 köt. 1854; Salvator Rosa, tört. reg., 3 köt. 1855; A sors keze, 2 köt.1856; Az ördög emlékiratai, 2 köt. 1860; A számüzött leánya 1865; A kék vér 1870; A nap hőse, 2 köt. 1870; Itthon, 2 köt. 1877; Bőkezü uzsorás, 2 köt. 1882; Igy van jól! vig regény 1887. Elbeszélései: Kedélyrajzok 1847; Degré Al. Novellái, 3 köt. 1854; Novellák 1857; Az elzárt gyámleány 1878; továbbá: Visszaemlékezéseim 2. köt. 1883-1884. Vigjátékai, melyek a nemzeti szinházban kerültek szinre: Iparlovag 1844; Eljegyzés álarcz alatt 1845; Félreismert lángész, Férj és jegyes, Segítsünk egymásnak, Bál előtt, alatt, után 1851; Az atya szöktet 1853; Rendkivüli előadás 1856; Két hatalom 1858; Divatos beteg 1864. Van egy drámája is: Kalandornő, 5 felv. 1860. Szerkesztette az Ország-Világot is 1883-1885; itt jelent meg Törik szakad cimü regénye 1884., és ifj. Ráady Gedeon, id. Lendvay Márton és Jámbor Pál élet- és jellemrajza 1885. - V. ö. Szinnyei: Magy. Irók Élete és Munkái: II. 745. Beöthy: Irodtört. II.
