Desnoyers
Desnoyers (ejtsd: denoájé) 1. (Boucher), Ágost, francia rézmetsző, szül. Párisban 1779., megh. u. o. 1857. Festő akart lenni, de Tardieu vezetése alatt kizárólag rézmetszéssel foglalkozott. Hirnevét Ráfáelnek a Louvreban levő Madonnája, a Belle jardinietildere után készített metszetével alapította meg (1805) és bár Lionardo da Vinci, Correggio és mások nyomán is metszett egyetmást, metszeteinek javarészét Ráfáel-reprodukciók képezik. 1808. Napoleon megbizásából Gérardnak a császárt koronázási diszben ábrázoló festményét metszette rézbe; 1816. az Institut tagja, 1825. «a király első rézmetszője» lett. 1828. bárói rangra emeltetett. 1819.: Recueil d'estampes gravées d'apres des peintures antiques italiennes, etc. (34 lap, Páris 1821) cimen metszetgyüjteményt adott ki.
2. D. Gyula Péter Ferenc Szaniszló, francia történetiró és geologus, szül. Rogent le Rotrouban 1800 okt. 8., megh. 1887. Archeologiát és természettudományokat tanult, 1825. a természettudományi, 1836. a földtani társulat titkára, 1834. a párisi természettudományi muzeum könyvtárosa lett. Titkára volt továbbá a franciaországi történelmi társulatnak, annak alapítása óta és tagja volt annak a bizottságnak, mely a: Documents inédits relatifs a l ' histoire de France c. vállalatot adta ki. 1862. az akadémia tagja lett. Művei: Histoire du décroissement et de la destruction totale du paganisme dans les provinces de l ' empire d ' Occident (Paris 1832); Histoire des différentes incursions des Arabes d ' Asie et d ' Afrique en Italie (u. o. 1838., pályamunka); Sur les cavernes et breches a ossements des environs de Paris (u. o. 1842); Observations sur les terrains tertiaires du Nord-Ouest et de l 'Ouest de la France (u. o. 1852-1853); Topographie ecclésiastique de la France jusqu en 1790 (u. o. 1854), stb.
3. D. Lajos francia iró, szül. Replonges-ban 1805., megh. Párisban 1868 dec. 17. Eleinte ügyvédi irnok volt, 1828. Párisba jött s itt az ellenzékhez csatlakozott. Philipon Károlylyal 1832. a Charivari, 1854. a Messager des dames et des demoiselles c. lapot alapította és egyike volt 1836. a Siecle megindítóinak. Irt regényeket: Les aventures de Jean-Paul Choppart (Paris 1836, 2 köt.); Les aventures de Robert Robert; két ifjusági iratot (u. o. 1840, 2 köt.); Gabrielle (1846); Mémoires d 'une piece de cent sous (1847), és Derville álnév alatt nehány vaudeville-t.
