Drôme
Drôme (ejtsd: dróm), 1. rohamos folyásu, 110-120 km. hosszu mellékvize a Rhônenak Franciaországban; forrása, a Font-D., Hautes-Alpes département határa közelében, 1500-1800 m. magas hegyek közt van. Először ÉÉNy-nak folyik, fölveszi a Bezt, a Suzet, a Roannet, azután D-nek és ismét NyÉNy-nak fordul, fölveszi a Druise nevü vizeséséről (40 m.) ismeretes Gervannet és Valence alatt torkollik; nem hajózható. - 2. Département Franciaország DK-i részében Isére, Hautes-Alpes, Basses-Alpes, Vaucluse és Ardéche között, 6522 km2 területtel (1891) 306 419 lak. Ny-i része, a Rhône melléke, az egész départementnak mintegy 1/3 része sik; többi részeit nagyobbára mészkőből álló és krétaképződményü, nagy rendetlenségben elterülő hegyek takarják, amelyek Isére és Hautes-Alpes között, a Dévoluy nevü hegytömegben érik el a legnagyobb magasságukat (2405 m.). A D. felső folyása mentén huzódnak el a Vercorsi és Royannaisi hegyek; az előbbieknek D-i folytatása a Glandazi (legmagasabb ccs: 2025 m.), az Ambeli-hegyek és Chaffal-fensik. A département D-i részében a Rochecourbe (1592 m.), Roche Colombe, Angéle-i hegyek (1608 m.), a Miélandre (1450 m.), a de la Lance (1340 m.), Dieu Grâce stb. nevü hegyek terülnek el. D.-ot a Rhône és mellékfolyói: a Bancal, a Galaure, a Bouterne, az Isére, a Savasse, a Véoure,a Drôme és ennek mellékvizei, a Roubion és a Berre öntözik. Az éghajlat általában mérsékelt és egészséges; csupán a magasabb hegyeken válik zorddá. A mélyebben fekvő helyeken az olajfa (2500 ha.), az eperfa (7000 ha.), némely helyen a narancsfa, azután mandula-, dió- és egyéb gyümölcsfák tenyésznek. Régen a szőlővel 30 000 ha.-nyi terület volt beültetve, most alig 14 000; ismeretes borai: a Tain körül termő, Ermitage nevü vörös és a Clairettes de Die nevü fehér. A gabonatermés (1891. 2 millió hl. buza, 260 000 hl. rozs), a szükségletet nem elégíti ki; az olajos növények D. gazdaságában szintén jelentékeny szerepet játszanak. Az állattenyésztés ágai közül csak a sertés-, juh-, méh-, szárnyas- és selyemhernyótenyésztés virágzó. A bányászat anyaga: a vasérc, a barna szén, az épületkő, a márvány; a Pierre-Aiguille-i rózsaszinü gránit keresett cikk. Az ásványvizforrások számosak: ismeretesebbek: a condillaci, condorceti, propiaci stb. Az ipar a selyemfonással és szövéssel, a gyapotkelmék, durva kendők, festett vászon, keztyük, bőrök, agyagedények, olaj, üveg, papiros készítésével és szeszfinomítással foglalkozik. A kereskedelmet a Rhôneon való hajózás és 227 km. hosszu vasuti hálózat mozdítja elő. A département 4 arondissementra van fölosztva; ezek: Valence, Die, Montélimar, Nyons. Fővárosa: Valence. D.-ot nagyobb részt (mintegy 600 000 ha.) a Dauphinéből, Viennois, Valentinois, Diois, Tricastin nevü részeiből, kisebb részt pedig Comtat-Venaissinből és a Provenceból alakították. V. ö. Album du Dauphiné, 4 köt.; Annuaire de la D. és Joanne Geogr. de la D. 1889; Brun-Durand, Dictionnaire de la D. (1891-92).
