Dúc
Dúc v. dúcsejt, a fiziologiában azok az idegcsomók, amelyek bár a központi idegrendszerrel egybeköttetésben állanak, mégis már ezeken tul a test periferiáin az agyidegek és az együttérző idegek mentében vannak elhelyezve, s műnyelven ganglionok-nak neveztetnek. Tágabb értelemben a központi idegrendszert alkotó idegelemeket (sejteket) is D.-sejteknek nevezik. A D.-ok, mint p. a szinal-D.-ok (a gerinccsigolya közti D.-ok; ganglia intervertabralia), nemkülönben az együttérző idegrendszer D.-ai (szimpátikus idegdúclánc) is idegrostokból és idegsejtekből vannak egybetéve; de a körzeti D.-ok idegsejtjei másképpen vannak szerkesztve, mint az agyvelő vagy gerincagyvelő idegsejtjei; mig ugyanis a spiral- és szimpátikus ideg-D.-ok kötőszöveti tokkal birnak, ez hiányzik a központi agyi, gerincagyi idegsejteken. A D.-ok sejtjeinek is van testük és magvuk s beléjük is mennek, vagyis belőlük is mennek ki nyulványok, amelyek ideggel függnek egybe, de éppen ezen nyulványok egészen mások a központi idegsejteken (l. ábra). Ugyanis, mint már Deiters kimutatta, a központi idegrendszer sejtjeinek rostos-szemcsés testéből rostozatos és sokféle elágazodó nyulványai mellett, a melyeket protoplazma-nyulványoknak neveznek, még egy, némelyek szerint néha több u. n. idegnyulványuk v. tengelyszálnyulványuk is van, amely u. n. velős idegbe megy át és vezeti az ingerületet mint telegráfdrót tova.
Dúc-sejtek.
Az idegsejteket erőtermelő (p. elektromosságot) szerveknek (elektromos batteriáknak) lehet tekintenünk, mig a velük egybefüggő idegeket a telegráf-drótokkal hasonlíthatjuk össze. Ha a telep megromlik v. az ideg pusztul el, csak kis részében is, megbomlik a vezetés, s valamint a telefonon v. táviró-állomáson, egyik helyről a másikra jelezni, beszélni nem lehet, ugy ezen idegsejtek termelt erői sem vitethetnek tova a szervezetbe. Hogy példát mondjunk, szükséges megjegyeznünk, hogy érző és mozgató idegek s ugyanigy érző és mozgató idegsejtek vannak (azaz, hogy csakis érzés- és mozgatásra való idegingerületet keltő idegsejtek és ilyen interületeket vezető idegek vannak); másrészről, hogy a test környéki részéről a középpontba, valamint a központi szervektől a perifériára (a test környéki szerveihez) is vezettethetik ingerület. P. akarom, hogy mozogjak, ilyen műveletnél az agy bizonyos sejteiben akaratos mozgásra való ingerület - lendület - támad, valószinüleg az idegsejtek molekuláris mozgásainak gyorsabb beállására, s ilyenkor a központból - az agyból - az idegen ez ingerület parancsszava továbbíttatik, mint a telegramm a központból a vidéki városba, vagyis a test periferikus - környéki - szerveihez, ez esetben az izmainkhoz, amely e parancsszóra azonnal mobilizál s célszerü mozgásokkal felel. Ennek ellenkezője történik az érzés vezetésénél. Ekkor vmely érző idegvégkészület (látó-, halló-, szagló-, tapintó-, izlőszerv) ingereltetik s ilyenkor az ingerület azon környéki szervből a központba vitetik, vagyis a telegráfra gondolva, valamely vidéki állomás a központba telegrafál. Az agy idegsejtjei megint mások, s még inkább elütő szerkezetüek a kis agyvelő u. n. Purkinjé-féle sejtjei, amelyek egy nagyobb testből, lefelé mező s elágazó tengelyszálnyulványokból s felfelé s oldalt rengeteg sok ágra oszló protoplazma-nyulványokból állanak.
Bár ujabb remek vizsgálatokat sokat felderítettek már az agy és gerincagy szerkezetét illetőleg, amikről azelőtt sejtelmünk sem volt, mégsem bizonyos egészen, vajjon az idegsejtek protoplazma-nyulványai egymással durvább v. finomabb ágakkal egybenyilnak-e, vagy finom recébe mennek-e azok s ezek folytán köttetnek egymással össze, vagy nyulványaiknak egyszerü érintkezése (contactus) is elegendő-e arra; vagy végül az a szemcsés állomány-e a vezető, amelyben nyulványai elveszni látszanak, hogy az egyik sejtről és sejtcsoportról az ingerület a másik sejtcsoportra vitessék át, ami pedig okvetlenül meg kell, hogy legyen az agy funkcióinál, hogy érzés után akaratlanul is mozgás (u. n. reflex-mozgás) támadjon s sok más funkció is megfejthető legyen. A felhozott nézetek egyikének, másikának is vannak nagynevü védői, de még ezen rejtélyes problémának megfejtése - ami bizonynyal sikerülni is fog vizsgálati technika eddigi nagyfoku fejlettségénél - a jövőnek van fentartva.
