Dukat,
Dukat, nagyon elterjedt, régi eredetü aranypénz. (Nevének származását, l. Ducatus.) Eleintén ezen érmek a kereskedelmi forgalom utján jutottak el az egyes európai államokba, nemsokára azonban több ország kormánya veretett D.-okat. Igy már a XIII. sz. vége felé Olaszországban és pedig 1284. Velencében zecchini név alatt vertek D.-okat. Hazánkban a XIII. századig kizárólag eredeti bizanci D.-ok voltak forgalomban. A XIV. sz. első negyedében azonban már nálunk is, meg Csehországban is vertek D.-okat, amelyek némely helyen Florenus néven voltak forgalomban. Németország is verette ezen érmet, amelynek nevét ott a nagyobb finomságu aranypénzek megkülönböztetésére is használták. 1559. birodalmi éremmé nyilvánították Németországban az olyan D.-okat, melyekből 67 darab tett egy kölni márkát s melyeknek finomsága 231/3 karat (9861/9 ezredrész) volt. Vertek ezenkivül még hasonló minőségben 2 és 10 D.-os darabokat is, nemkülönben kisebbeket, egészen 1/32 D. kicsinységig. Ausztriában is ilyen minőségü D.-okat vertek, melyek mellett még négyes D.-ok is adattak ki. Nálunk a körmöci D.-ok készültek, amelyeknek finomsága a külföldiekénél nagyobb: 233/4 karat volt. A német államok különböző D.-jai között a forgalomban nem volt különbség, Ausztriában és Magyarországon azonban a börze szabályzatai megkülönböztetik a pénzaranyat (Münzdukat), a recés aranyat (Randdukat) és a forgalmi érmet (Passirdukat) aszerint, amint az egyes darabok többé vagy kevésbbé vannak megkopva. A kopás vagy ráspolyozás folytán előálló hiány 1/2 gr.-nál több nem lehet, mert ha ennyi vagy még ennél is több volna, akkor minden fél gr. után az eladó által a vételár 1/7-része mint térítmény visszafizetendő. A német államoknak 1857-ben kötött pénzszerződése értelmében a vámszövetségbe tartozó államok elejtették a D.-ok veretését és csupán Ausztriának engedtetett meg, hogy kivételesen 1865 végéig bocsáthasson ki uj D.-okat; ma már azonban sem Ausztriában, sem nálunk nem vernek többé D.-okat. A német-alföldi D.-ok ötvénysulya 3,494 gr., fonomsága 0,983 s igy szinsulya 3,435 gramm. Jelenleg a német birodalmi, a magyar és a németalföldi D.-ok vannak legjobban elterjedve, melyeken kivül még Lengyelországban az u. n. imperial D.-ok vagy más néven rubel-imperialok vannak forgalomban, melyeket Oroszország 1834 óta veret Lengyelország számára. Ez érmek ötvénysulya 3,9264 gr., finomságuk 22 karat (9162/3 ezredrész) s igy szinsulyuk 3,5992 gr. Ezen nemes ércpénzeken kivül nálunk Magyarországban Zsigmond király idejében s ezt megelőzőleg egy kis váltópénz volt e név alatt forgalomban, melyet aztán Zsigmond váltatott be 1430 körül, 10 dukátért adatván ki egy uj dénárt.
