Dulo.
Dulo. Az első ismert bolgár uralkodóház neve, mely minden valószinüség szerint hunn eredetü volt. Mondai őseinek egy ó-szlovén lajstromtöredék (közölte Jireéek: Gesch. Bulg. 127) a 300 éves Avitokholt s a 150 éves Irniket mondja mely utóbbinak a nevében alighanem Attila fiának, Irnáknak maradt fenn emléke. Az idegen (Jermi nembeli) Gosztun két éves fejedelemsége után ismét a D. nemzetségre szállt vissza az uralkodás. Kurut, aki most lett fejedelem s az említett lajstrom szerint 50 évig uralkodott, már határozottan történelmi alak; az egykoru bizanciak is ismerik s Kuvrát néven említik, ezek szerint 634 körül egyesítve az Azovi tenger, Kubán, Volga és Don mentén tanyázó onogurokat v. onogundurokat, bolgárokat és kotragokat azaz a hun kuturgurok maradványait, lerázta az avar uralmat. Kuvrát halála után azonban a keleti turkok vagyis kozárok terjeszkedése következtében felbomlott ez a hatalmasnak igérkező állam. Batbaján, Kuvrát legidősb fia, meghódolt a kozároknak; a második fiú a Volga és Káma egybefolyásának vidékére költözött s ott alapította Nagy Bolgárországot, a másik három fiu nyugat felé nyomult, a Dunától észak felé elterülő vidékre s az említett lajstrom szerint előbb Bezmér uralkodott 3 évig, azután Iszperikh vagy Eszperikh, a bizanciak szerint Aszparuk (l. o.) 60 évig. Bezmér nyilván az a fia volt Kuvrátnak, ki a bizanciak szerint Pannoniába költözött az avarokhoz s 4 évig tartó uralkodása tulajdonképen csak azt az időszakot jelenti, amidőn Aszparuktól még nem vált el. Népének tetemes része magyarokból állt s az ő beköltözésének emléke maradt fenn hagyományainkban, midőn a magyarok v. hunnok első kijöveteléről beszélnek, szorosan megkülönböztetve azt az Árpád alatti honfoglalástól, mely krónikáink zavaros kronologiája szerint is hét nemzedékkel s valami kétszáz évvel később történt az elsőnél vagyis egy határozott dátumot is említve, 677. A következő évben lépte át Aszparuk az Al-Dunát s alapította az aldunai Bolgárországot, hol ő utána még 3 D. házbeli uralkodót találunk. Tervelt (21 évig), egy névtelen (28 évig) és Szevarr (5 évig) s ekkor a Vokil nemzetség váltotta fel. Kuvrát donmelléki onogurjainál azonban tovább is fennmaradt a D. dinasztia; alig lehet ugyanis kétségünk, hogy a magyarok gyula nevü fejedelmi méltósága teljesen azonos a hunnbolgár D. vagy Dula nemzetséggel; Ibn Daszta szerint a IX. század vége felé a magyarok királya a dsila volt ugyan, de a tulajdonképeni uralkodót Kendének vagy Kündünek nevezték, vagyis más szóval a gyulák dinasztiája ekkor már csak név szerint uralkodott, a hatalom azonban egy más nemzetség kezébe szállt át, ugyhogy a X. század közepén a gylasz Konstantin szerint is a második fejedelmi méltóság.
