Duna-Odera csatorna.
Duna-Odera csatorna. Ezen régóta sürgetett és tervezett csatorna megközelíti immár a megvalósulás stádiumát. Az osztrák birodalmi gyülés már számtalanszor, utóljára 1892. sürgette ezen uj viziut létesítését, melynek főcélja az leend hogy Bécs városa olcsó sziléziai kőszénhez jusson. (Ez okból szavazott meg Bécs város 4 milliót a csatorna építésére). De a Keleti- és Adriai-tenger közötti átmeneti kereskedésen is fog lendíteni. A csatorna főirányát a következőképen tervezik: Bécs, Angern (és innen a Morva medrében), Göding, Magyar-Hradisch, Napage, Perauig, az északi végpont: Weisskirchen (az Oderánál); azonfelül másod-kiágazásokat is terveznek, az egyiket Ny.-ra Csehországba (ha lehetséges), egészen az Elbáig; a másikat ÉK-re Krakkóig. A főcsatorna hosszát 270 km.-re teszik; a csatorna mélységét 2 méterre, a fenék szélességét pedig 18 méterre tervezik. 5000 mmázsa sulyu hajó járhat rajta. A vállalkozó társulat élén ifj. Wilczek János gr. áll, az igazgató-tanács tagjai: Hallier, Adrien és Dietz-Monin Gyula franc. vállalkozók. A társulat 1893 okt. 17. nyujtotta be Bacquehem osztr. közl. miniszternek a végleges tervrajzot.
