Durango,
Durango, 1. egyike Mexiko államainak Sinaloa, Chihuahua, Coakuila, Zacatecas és Jalisco közt, 98 470 km2 területtel, (1890) 265 931 lak. A mexikói fensik nyugati oldalán, a hegygerincektől és hegylépcsőktől alkotott Sierra Madretól beágazva, zord és hegyes föld, amely 1000-2000 m. átlagos magasságu. Vizei egyrészt a Nagy-oceánba, másrészt az állam keleti határán fekvő Mapimi nevü lagunába folynak; ez utóbbiba torkollik a rio de Nazos, amely felső részeiben de las Palomas, de Santiago stb. neveket visel. Felülete mutatja, hogy éghajlata inkább hüvös mint forró; magasabb részeiben télen át a hó és jég igen gyakori. Egyes részei puszták, mások jó legelőhelyül szolgálnak és ezeken különösen a juhtenyésztés igen virágzó. A főtermékek a kukorica (120 millió kg.), pamut (3 millió kg.), buza, bab és árpa. Legnagyobb jövedelmet azonban a primitiv művelés alatt álló arany-, ezüst-, réz-, ólom- és különösen a rendkivül gazdag vasércbányák hajtanak. A lakosságnak csak csekély része fehérbőrü (tulnyomóan spanyol), a nagyobb rész indus; ez utóbbiak jórésze még ma is nomád- és rablóéletet él. Az indusok közt 3 törzset különböztetnek meg, ezek a tepehuak, acakhak és csicsimekek; mindegyik számos kisebb törzsre oszlik. A forgalom az utak veszélyességénél fogva csekély jelentőségü. Emelkedni fog, ha a fővároshoz vezető vasut elkészül. Fővárosa; D. - 2. D. az ugyanily nevü mexikói állam fővárosa, 805 km.-nyire Mexikótól, 2000 m. magasban az é. sz. 24°4' alatt, (1890) 24 800 lak., Casa del Apartadoval (az arany és ezüst kiválasztására), dohánygyártással, csinos kapitoliummal. Közelében az El Cerro de Mercado nevü vasérc-hegy és hatalmas vasérc-telepek vannak. A XVI. sz.-ban alapított város egyenes utcákból áll, közepén a plazával; eredetileg Guadiana-nak, ujabban Ciudad de Victoriának hivják. V. ö. Hamilton: Mexican. Handbook. - 3. D. járási székhely Biscaya spanyol tartományban, 30 km.-nyire Bilbaotól, a D. szép völgyében, vasut mellett, (1887) 3713 lak. A karlista háborukban, mivel a Tolosából Bilbaoba vezető főuton fekszik, mindig nagy szerepet játszott. Közelében, magános sziklán, a XV. sz.-ban rekonstruált régi Echeburu nevü kastély áll. - 4. D. La Plata county székhelye Colorado É.-amerikai államban, (1890) 2726 lak., bányászattal.
