Ekhof
Ekhof Konrád, kitünő német szinész, a német szinművészet megalapítója, szül. Hamburgban 1720 aug. 12., megh. Gothában 1778 jun. 16., hol 1774 óta az udvari szinház tagja volt. Ifju éveiben irnok volt; 1740 jan. 15. lépett először föl Luneburgban mint Xiphares Racine Mithridatésében; 1753 óta a Schuch-féle társasággal sokfelé bolyongott, mint 1764-ben Hamburgba került, hol Lessinggel sokat érintkezett; innen 1769-ben a Seyler-féle társasághoz csatlakozott, mely Gothában telepedett meg. Igen tanult és művelt ember volt, aki a szinészetet alaposan tanulmányozta, történetével sokat foglalkozott és elveit megállapítani törekedett. Mint gyakorló szinész (a korabeli feszes és mesterkélt modor ellenében) mindenek fölött igaz és természetes akart lenni, ugy a tragédiában, mint a vigjátékban és bohózatban. Kortársai elragadtatással nyilatkoznak hangjának, beszédének és játékának megragadó, megindító, ellentállhatatlan művészetéről. Lessing mint jellemes és nemes gondolkodásu embert is nagyon becsülte. Saját vigjátékaival, melyek nagyrészt francia eredetieken alapulnak (Die Mütterschule 1753; Die wüste Insel 1762; Der galante Läufer stb.). Csupán a napi igényeket kivánta kielégíteni. Életét megirta Uhde (Neuer Plutarch, kiadta Gottschall Rudolf, IV. köt., 119-238. l., 1876).
