Emich
Emich, 1.Gusztáv, könyvárus és könyvnyomdász, szül. Pesten 1814 nov. 8., megh. 1869 ápr. 3. Atyját korán elvesztvén, miután a maga erejére volt utalva, a könyvkereskedői pályára lépett s a külföld nevezetesebb nagyvárosaiban több éven át foglalkozott e szakmával. 1842. Pesten könyvkereskedést nyitott s a fősulyt a nemzeti irodalom fejlesztésére helyezte. «Nemzeti könyvkereskedés» igen gyakran gyülhelye volt a politikai tekintélyeknek. Emich adta ki Petőfi költeményeit s ő szerezte meg Petőfi minden költeményeinek tulajdonjogát. 1848. alapította Eisenfels Rudolffal nyomdáját. A forradalom idején sok munkát nyomatott a magyar kormány megbizásából. A később bekövetkezett események után kiadásainak legnagyobb részét elkobozták s igy a legnagyobb kitartásra s áldozatra volt szüksége, hogy fiatal nyomdai s kiadó-vállalatát fentartsa. 1850. alapította a Pesti Naplót. Lassan-lassan, de biztosan fejlődött a nyomdai vállalat s a könyvkiadóhivatal, mely nemcsak több nagyértékü munkát, hanem számos díszművet is állított elő, mely utóbbiak a külföldi kiállításokon is feltünést keltettek. Ezek közül felemlítendő a bécsi magyar krónika, melynek kiállítása 14000 forintba került s mely a párisi világkiállításon nagy érmet nyert. Az általa alapított üzletekből alakult a ma is fenálló Athenaeum részvénytársaság. Emich e téren szerzett érdemei elismeréseül «emőkei» előnévvel nemességet kapott. V. ö. Sennovitz Adolf.
2. E, Gusztáv (emőkei), magyar bibliográfus és természetbuvár, szül. Budapesten 1843. márc. 5. Tanulmányait Budapesten kezdette, majd a hadi tengerészeti akadémiára ment, melynek elhagyása után a hatvanas évek elején Lipcsében filozofiai és jogi tantárgyakat hallgatott; hosszabb időt töltött Német-, Francia- és Angolországban; cs. kir. asztalnok, több bel- és külföldi tudós társulatnak tagja; az Athenaeum megalakulása után ifj. E. e társulat igazgatóságának tagja lett. Később a képviselőházba választván, ez állásáról lemondott s egész tevékenységét a parlamenti életnek szentelte, melyben mint a közgazdasági bizottság előadója, több jeles előadványa által tünt ki. Hat (1887-1892) évi parlamenti tevékenység után az Athenaeum részv. társ. legbefolyásosabb intézőinek kérelmére ujabban a társaság élére állt, melynek ma is vezérigazgatója. A zoologia körébe vágó több dolgozatot tett közzé, ilyenek: Kis lepkegyüjtő (Pest 1868); Beitrag zur Lepidopteren-fauna Transkaukasien und Beschreibung zwei neuer Arten; Description du Lépidoptares de Transcaucasie; A mező- és kertgazdaságra káros rovarok (Budapest 1884); A csajkó fejlődése és átalakulása; A könyvnyomtatás története Magyarországon (1860). V. ö. Szinnyei J., Magyar Irók.
